Verspályázat

Riedl Péter:
 
Fehér szabadság
 
Havas már az égnek alja,
szántani is lehetne rajta.
Zúdítsd ránk a fehér csodát,
hóval béleldd a nyoszolyát.

Kerüljön hát elő télre kesztyű, sapka
hidegben síelni, ki nem akarna?
Zúzmarás helyeken, hegynek domboldalán,
jól jön még egy jó meleg overál.

tovább...

Szántó Margaréta:

Csak egy érzés a hófödte hegyen
 
Mosolyogva könnyezem,
Oxigén az Életem,
Lehelletünk összeér,
A havas Világ tetején.

Olgyay Dávid:

Urunk meggyütt!

Ne játszunk most szerepet!
Forrjon bennünk szeretet!

És Karácsonyra várva,
feledjük azt, hogy árva

szívünk egyedül lézeng,
mint kolostorban fél-szent…

tovább...

Máté László:

Várakozás

Mily rég is volt az, amikor
elmentél.
Éreztem, hogy milyen nagyon,
szerettél.
Magam előtt látom kedves
mosolyod.
Minden áldott nap csak terád
gondolok.

tovább...

Sütő Fanni:

Zakopane- Síugrás

Zakopane-nem egy hely, hanem egy érzés,
mint a gyermekkorod lapul benned mélyen,
s álomba ringat minden magányos éjen
kötést tesz sebedre, ha túl erős a vérzés.

tovább...

Márton Zsolt:

Hópehely ár

Fekszem az ágyamon
Meleg szobából az ablakon
Kifelé tekintek
Húl a hópehely éppen
Ámulatba ejtett
Az óriás pehely
Mely táncolón keringett
Milliónyi testvérével

tovább...

Márton Zsolt:

A Hópehely

A hópehely
Mikor hullani kezd
Örül neki sok gyermek
S gyermek lelkű emberek

A hópehely
Mikor piros orron terül el
Nedves és hideg lesz
S arcra mégis mosolyt tesz

tovább...

Kosztolánczi Balázs:
 
Titokvirág
 
Hamvas rózsaszirmok fehér
kegyes égi lánca,
Fakó hétköznapok kopár
havát szedi ráncba.
 
Könnyes arcú manó lelkét
nyomja cserfes lángja,
Hóköpenybe bújik gyorsan,
hogy senki se lássa.

tovább...

Mészáros Tamás:

Az első korcsolya
 
Tavaly télen haver mondta
Próbáljam a korcsolyát,
Belementem, mondtam neki:
Ne várjon túl nagy csodát.
 
Vettem is egy párat gyorsan,
Megvan most már végre,
Biciklire felpattantunk,
S mentünk is a jégre.

tovább...

Olgyay Dávid:

A Hangtalan Lét

Közeleg a tél. S kertünkön át
hallani vélem az éjszakát.

Kövek dalolnak meg farkasok.
S hangtalan hangon szürke fagyok.

Az égen kövér felhők úsznak.
S ezüstfényű csillagok kúsznak

le a földre. És kertünkön át
bevilágítják az éjszakát.

Krasznay Piros:

Életérzés

Hull az égből halihó,
Selymes fehéren a hó.
Szánkózok és síelek,
Felnőtt vagyok?- vagy gyerek?

Szívem vidáman dobog,
Talpam alatt hó ropog.
Ma már estem, s felálltam,
Hógombócot dobáltam.

tovább...

Bikesics Zsuzsanna:

A bohém hóember

A hóember a teraszon ácsorog,
S kalapja alól szén szeme rám ragyog,
Álmodozik decemberről,
Egy röpke szerelemről,
Mikor is a Rathausnál puncsot ivott,
S egy hóasszony belézúgott,
De hol van már a tavalyi hó,
Semmeringen lenne jó!
A vállára száll egy madár s ketten álmodnak tovább :-)
 

Miczki Gábor:

Hópehely

Égi meglepetés,
ártalmatlan mesés
fátyol, vastagodó
hófehér takaró
a nemes eredmény,
mosolygatós élmény.

Egyszerű színezék,
szikra egyéniség,
bársony simogató,
mindenhová jutó,
csapadék származék,
vidám téli vendég.

Gajdacsi Liza Margaréta:

Havazás
 
Ablakomat elterítette a friss hó,
jégvirágok gyöngyöznek mindfelé.
Jégcsapok csepegnek mindenhol:
Kip-kop, kip-kop, kip-kop.
 
Szánkó zörög az úton,
hócseppek vannak az orromon.
Korcsolya siklik a jégen:
Kip-kop, kip-kop, kip-kop.

tovább...

Máté László:

Hazaértem…

Hajnalban érkeztem meg az állomásra,
de vajon, hogy jutok a szülői házba?
Az utat fehér kristálylepel takarja,
s messze még anyám két ölelő karja..

tovább...

Szabó Katalin Zsófia:

Közhely de karácsony

-Jingle Bells, Jingle Bells, sűrűn hull a hó
s az emberek úton vannak
kicsi is lett már a nagy Tesco,
pedig non-stop nyitva tart.
Mindenfelé ízek és szagok,
eladott hűséges állatok,
megvett majd eldobott kedvencek;

tovább...

Szabó Katalin Zsófia:

Gyilkos karácsony

Karácsony, fenyőillatok
Cukor, díszek, ajándékok
Égő gyertyák, gömbök a fán
Fehér hópelyhek, csillagok.

Karácsony, kiknek nincs kivel
Kiknek csak fenyőága van
–ők meg még nem is sejtik ámbár–,
Mégis ők élnek boldogan.

tovább...

Szabó Katalin Zsófia:
 

Eljött-e az idő?

—Kopasz fák aludtak az éj leple alatt,
míg lassan elillant a csillagtalan homály.
Száraz, gyenge cserjék cipelték a havat,
a földön dér-takaró suhogása szállt…
Mégis egy kismadár az ablakomba ült,
és hangja a szívem közepéig csendült…

tovább...

Csata Ernő:

Farsang

Maszkok
lopják hópelyhek örömét,
toporognak lábtörlőmön
álmatlan remények,
lépnék át ajtóm küszöbét.
Mókára
riad a hajnal, újra
sötét, mély álomból
pirkad a szerelem,

tovább...

Kiss Mirella:

Lilla és a síelés

Én úgy szeretnék síelni! mondta Lilla,
mikor hazaérkeztünk a közel három
órás séta után, mert ő sétálni akart a
nagy hóban, meg bukfencezni, mert
ő nagyon, de nagyon szereti a havat,

tovább...

Kiss Mirella:

Snowboard

De jól csúszik ez a snowboard,
Ráültetem én a sógort,
Kevesebbet iszik sört-bort,
Snowboardozás az új hóbort.

Kiss Mirella:

A futó hóember

Hó volt, hó nem volt
Sziget közepén
Bukfencezett két gyerek
Télnek elején.

Kavargott a finom hó
Kis kezük között,
Gurították egyre csak,
S a golyó nőtőn nőtt.

tovább...

Kiss Mirella:

Télnek elején

Kavargott a finom hó
Kis kezük között,
Gurították egyre csak,
S a golyó nőtőn nőtt.

Tél szele is segített
Havat fújt nekik   
Minden pehely lényeges
Össze is szedik.

tovább...

Kiss Mirella:

Vizsla varjú és Varjú vizsla

Hó-hó-hó Apó, merre megy,
elrejti ő a rizsszemet;
Varjú hóban kutat utána,
éhes rég a szegény pára,
vizsla orrát hóba dugja,
élelmet így szimatolja.

Ekkor történt, hogy a vizsla
meglátta az ugrándozó varjat.
Talán ma jól is lakhat?
A varjú nagy szemekkel nézte,
meddig van közeledni mersze.

tovább...

Kiss Mirella:

A síelő Batu kán

Hófödte hegy magasán
lesiklik ősz Batu kán.
Arcába fúj hegyi szél,
mélységtől ő sose fél.

Őrsége rég lemaradt,
nem bírják ők a havat.
De bíz a hős Batu kán
száguld a hegy oldalán.

tovább...

Geisz László:

Téli erdő

Friss hó takarja az erdőt,
ami mindent ellep.
Havat ringat a fenyőág,
hallani a csendet.

A pihenő erdő mélyén
nagy nyugalom árad.
Szél kergeti a hópihét
amíg el nem fárad.

tovább...

Kiss Alexandra:

Téli álom

Fagyos csókot hint a tél,
Jégvirág nő az ablakba,
Újra porcukros a tér,
Dunyha lesz az avarba...

Hálósipkát húzott a nap,
Sugarait kontyába fésülte,
Rakoncátlan tincsei előbújnak,
Ha a tél menni készülne.

Addig pedig alszik a világ,
Leteszi terheit,
S mint kinyílott virág,
Pihenteti kelyheit.

Fábián Krisztina:

Hóember

Répa orra,
Szén a szeme,
Hógombócból
Van a feje.

Hógombócból
Készült fején,
Csücsül egy nagy
Lyukas fazék.

Fazékban ő
Nem fog főzni!
Seprűvel az
Udvart őrzi.

Fábián Krisztina:

Fenyő

Téli napnak éjszakáján,
Túlos-túl a hegyek ormán,
Hol hó a rét és jég a tenger,
Találkozik két hóember.

Szól az egyik: - Szervusz, komám!
Hová sietsz ilyen korán?
Így a másik: - Fel a hegynek,
Hol szép fenyők is megteremnek.

tovább...

Név nélkül beküldött:

A legvidámabb évszak

Hol a boldogság mostanában?
Elbújt a csodás téli sportágban.
Megvan jégen sikló korcsolyánál.
Feltűnik a meredek sí sáncánál.
Jó ilyenkor a sznóbord, s a hoki.
Ilyenkor a gyereket ez csalja ki.
Mostmár a fagy senkit sem rémít.
Mind hógolyót dob, s embert épít.
Szeretem a sportot és a telet.
Ez a legtöbb, mi nekem kellhet.

Válóczi Teri :

Téli emlék

A Hókirálynő fehérbe borította a világot,
hirtelen hideg ajándék, mely az égből a földre szállt,
apró és nagyobbacska csodák, melyeket szem még nem látott
a tél idén először mutatta meg kényes lábnyomát.
Gyermekek öröm zsivalya fogadott a házunk előtt

tovább...

Geisz László:

Téli örömök
(Gyerekvers)

Boldogan ébred a télikabát,
örömmel gondol a télre.
Készül a kesztyű, a sapka, a sál,
szekrényből szabadul végre.

Friss fehér hó felett siklik a szán,
padlásra mentek fel érte.
Petike, Juliska és Aladár
hóembert épít a térre.

Pallagi Zoltán:

Téli merengés

Az ablakon kinézve sok ujjat látok,
Nem csak a síelésre vágyok.
Járhatsz bárhol, mindig valamire vágysz,
Jólesik ha megkapod amit kívánsz.

Amikor eléred a célt,
Ami számodra sokat ígért;
Nem érhet csalódás,
Ez nem csak a végállomás.
Olyankor új utad nyílik,
És minden simábban siklik.

tovább...

Pánczél Péter:

Szabadság

Hófödte táj vakít el, nincs irány, csak sebesség,
nincs egy ép gondolatom, ez adrenalin betegség.
Bucka a deszka alatt, faág az arcom mellett,
egy pillanatra megijedtem. Végre, ez már kellett!
Tíz perc felvonózás után három perc száguldás,
kicsit pörgősebb sport, mint a Balaton átúszás.

tovább...

László Pilinszki-Nagy:

Téli mondóka (avagy merengés hétfő délután...)

Kedves Rokon!
Ne vedd zokon,
Hogy próbálkozok...
Alapfokon.

Decemberben,
Szürke estben,
Síelés jár
Az eszemben.

tovább...

Nagy Judit:

Téli varázslat

Csendesen jött el, puhán, nesztelen.
Ősz-tépte táj fogadta meztelen
S átölelte a kopár bérceket,
Mint jó anya az alvó gyermeket.

Valamikor hajnalban jöhetett,
Zord, Lapp-földi tájakról érkezett.
Fáradt méltósággal a fák felett,
A Nagy-Kevélyen csendben megpihent.

tovább...